„A nevelés legnehezebb szakasza az, amikor már nem parancsolhatsz, de még felelősséggel tartozol érte. Ilyenkor nem irányítani kell, hanem jelen lenni – csendben, készen arra, hogy ha kell, ott legyél.” Popper Péter – Lélekrágcsálók
Kamaszkorban a szülői szerep nem megszűnik, hanem átalakul: a közvetlen irányítás helyét fokozatosan át kell adni a kísérés, meghallgatás, érzelmi jelenlét és a határok újratárgyalása irányába. Az egyensúly kulcsa nem a teljes szabadság, de nem is a merev kontroll – hanem a rugalmas kapcsolódás.
– Hogyan alakul át a szülői szerep a gyermek kisgyermekkorából a kamaszkorba lépve?
– Milyen hatással van az autonómiaigény a családi dinamikára?
– Milyen típusú szabályozás (autoriter / demokratikus / laissez-faire) működik kamaszkorban?
– Hogyan lehet megőrizni a kapcsolatot és a bizalmat anélkül, hogy a szülő túlkontrollálóvá válna?
Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekkel foglalkozunk a „Kamaszok a családban” munkacsoport szeptemberi találkozóján, amelyen minden érdeklődőt szeretettel látunk!
A részvétel pontként beszámítható az egyesületünk Etikai Kódexének előírásai szerint.
A program 18 órakor kezdődik.


