Egyesületünkről

I. Preambulum

I.1. A civil szervezet tagjai kérik a Családkonzulensek Egyesülete Alapszabályának
nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszéktől.

II. Általános rendelkezések

II. I. Az egyesület alapszabálya figyelemmel a 2013. évi V.tv. es a 2011. évi CLXXXI.tv. rendelkezéseire szabályozza az egyesület szervezetet, működését, a tagok jogait, kötelezettségeit.
II.2. Az egyesület a törvény értelmében tevekénységével nem sértheti a Magyarország
Alaptörvényének rendelkezéseit, működése jogszabályba nem ütközhet, nem valósíthat meg bűncselekményt, és bűncselekmény elkövetésre való felhívást, mások jogainak csorbítását, vagy szabadságának sérelmét.
II.3. Az egyesület jogi személy.
II.4. Az egyesület civil szervezet.

III. Az egyesület elnevezése és székhelye

III.1. Az egyesület neve: Családkonzulensek Egyesülete.
III.2. Az egyesület székhelye: 1114 Budapest, Bartók Béla út 35. II./5.
III.3. Az egyesület alapító tagjainak nevét es lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

IV. Az egyesület célja

IV.1. A Családkonzulensek Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) olyan országos,
önkormányzattal rendelkező, partoktól, egyházaktól, politikai tevekénységtől független, szakmai es érdekképviseleti egyesülés, amely tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint jogi személyként Magyarország területén működik. Cél szerinti tevekénységével a családkonzulensek szakmai munkájának segítését, érdekeinek védelmét kívánja szolgálni. Az Egyesület alapvető célja, hogy hozzájáruljon a magyar társadalom mentálhigiénés kultúrájának fejlesztéséhez, a szakmai, tudományos alapokon nyugvó családkonzultáció és párkonzultáció széleskörű megismertetéséhez, népszerűsítéséhez, megismertesse a nagyközönséggel a családkonzultáció gyakorlatát a párkapcsolatok, házasságok működésének javításában.

Az egyesület feladatai:
• Összefogja a tagságot.
• A családkonzulens szakemberek munkájához, szakmai konferenciák, továbbképzések, workshopok szervezésével szakmai segítséget nyújt, biztosítja a szakmai konzultáció lehetőségét. Igény szerint közvetlen szakmai segítséget ad a
családkonzulenseknek.
• Elősegíti tagjai szakmai anyagainak publikálását, kiadványokat jelentet meg.
• Az egységes családkonzulensi szemlélet es szakmai igényesség érdekében, meghatározza a családkonzulensi munka etikai kereteit az Egyesület Etikai
Kódexében, és figyelemmel kíséri annak tagjai részéről történő betartását.
• Szakmai konferenciák, továbbképzések, fórumok, konzultációk szervezésével
elősegíti tagjai korszerű ismeretekhez jutását.
• Partneri és munkakapcsolatot épít ki olyan szervezetekkel, amelyekkel a
családkonzulensek szakmai tevekénységük során bármilyen módon, közvetlenül
vagy közvetetten, egyénenként vagy közösen kapcsolatba kerülhetnek.
• Az Egyesület a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeket tagdíjból,
adományokból, pályázati támogatásokból és tevékenységeiből származó egyéb
bevételekből finanszírozza.
IV.2. Elsődleges gazdasági tevekénység céljára egyesület nem alapítható, így az egyesület gazdálkodást másodlagosan, céljai elérése érdekében, annak elősegítése végett gyakorolhat. Az egyesület jellegének es céljának sérelme nélkül. Az egyesület politikai tevekénységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

V. Az egyesület tagsága

V. l. Az egyesületnek tagja lehet bárki, aki az egyesület céljait elfogadja, az alapszabályt magára nézve kötelezően ismeri el, és akit az elnökség a tagjai sorába felvesz. Az egyesületnek a jogszabály értelmében tagja lehet minden természetes es jogi személy.
V.2. Az egyesület különleges jogállású tagjai:
– pártoló tag az, aki az Egyesület célkitűzéseit erkölcsileg es anyagilag támogatja,
– tiszteletbeli tag az, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevekénységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.
A pártoló és a tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, és vezető tisztségviselővé nem választható.
V.2.1. A pártoló tag jogai:
– javaslatokat es észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban,
– az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület
közgyűlésén,
– az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet az Egyesület által
nyújtott kedvezményekben, részt vehet az Egyesület rendezvényein, látogathatja a
létesítmény helyiségeit.

Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
– az Egyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása,
– az Egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,
– a vállalt hozzájárulás megfizetése.
Pártoló tag lehet, aki:
• a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakának oktatója,
• vagy a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakán oklevelet szerzett családkonzulens,
• vagy a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakának
hallgatója,
• vagy más hivatalos, szakmai képző intézmény családkonzulens, családterapeuta képzésének hallgatója, illetve ott végzett családkonzulens, családterapeuta,
• a családkonzulens szakma iránt érdeklődő, vallástudományi, hitéleti vagy
társadalomtudományi oklevéllel rendelkező szakember, illetve ezen tudományterületek képzésének hallgatója,
• továbbá az Egyesület célkitűzésével egyetért, és a célok megvalósítása érdekében
tevekénységében aktívan részt kíván venni, elfogadta es magára nézve kötelezőnek tartja a belépési nyilatkozatával tett nyilatkozatával az Egyesület Alapszabályát, Etikai Kódexét, egyéb szabályait és a Közgyűlés, valamint más egyesületi szervek rá vonatkozó határozatait,
• valamint az Egyesület Elnökség vagy Közgyűlése pártoló taggá választotta.
V.2.2. A tiszteletbeli tag jogai:
– tanácskozási joggal reszt vehet az Egyesület közgyűlésén,
– javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,
részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben.
A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
– az Egyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak
megtartása,
– az Egyesület népszerűsítése hagyományainak ápolása,
– az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.
Tiszteletbeli tag lehet az a személy, aki az Egyesület érdekében kifejtett kimagasló
munkájával, a hazai és/vagy nemzetközi családkonzulensi, családterápiás szakmáért, a családkonzulensek, családterapeuták képzéséért sokat tett, az Egyesület támogatásához, céljainak megvalósulásához nagy mértékben hozzájárult, továbbá a Pünkösdi Teológiai Főiskola rektora, rektorhelyettese, és akit a Közgyűlés a címre megválaszt, és a felkérést elfogadta.
V.3. A tagok jogai:
– részt vehet az Egyesület tevekénységében és a rendezvényein,
– az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
– a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
– az Egyesület irataiba betekinteni,
– arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

Az Egyesület tagja az lehet, aki:

• a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakának oktatója,
  hallgatója, vagy ezen a szakon végzett szakember,
• vagy a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakának oktatója,
• vagy a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakán
  oklevelet szerzett családkonzulens,
• vagy a Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens/családterapeuta szakának hallgatja,
• továbbá az Egyesület célkitűzésével egyetért, és a célok megvalósítása érdekében
  tevekénységében aktívan részt kíván venni, elfogadta és magára nézve kötelezőnek
  tartja az Egyesület alapításakor, illetve a belépési nyilatkozatával az Egyesület Alapszabályát, Etikai Kódexét, egyéb szabályait és a Közgyűlés, valamint más egyesületi szervek rá vonatkozó határozatait,
• valamint az alapítás után csatlakozót az Egyesület Elnökségé vagy a Közgyűlés rendes
  taggá választotta.

V.4. A közgyűlésén valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
V.5. A tagok kötelességei:
– az alapszabály rendelkezéseinek és elnökségi határozatoknak a betartása,
– nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület
tevekénységét,
– köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni,
– köteles a megállapított tagdíjat határidőben megfizetni.
A tagfelvételi kérelemről az elnökség a kérelem benyújtásától számítottan 30 napon belül dönt. Amennyiben a kérelem a közgyűlésen kerül előterjesztésre, úgy az Elnökség a tagfelvétel iránt előterjesztést tesz a közgyűlésnek, a közgyűlés pedig dönt a tagfelvétel kérdésében. Az elnökség által elutasított tagfelvétel ellen a közgyűléshez, a közgyűlés által elutasított tagfelvételi kérelem eseten pedig a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.
A tagokról az elnökség nyilvántartást vezet.
V.6. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
V.7. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az
alapszabály lehetővé teszi.
V.8. A tagsági jogok forgalomképtelenek es nem örökölhetők.
V.9. A tag az egyesület közgyűlésén magát meghatalmazott útján képviseltetheti. A
meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyitó erejű magánokiratba kell foglalni.
Nem lehet meghatalmazott az egyesület bármely tisztségviselője, vagy annak a Ptk.8:1.§
(1) bek. 1. pont szerinti közeli hozzátartozója es 2. pont szerinti hozzátartozója.
V. l 0. A tag – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
V.11. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettség
teljesítésére, nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
V.12. A tagsági jogviszony megszűnik:
– a tag kilepésével,
– tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
– tag kizárásával,
– a tag halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével.
V.13. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az
elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
V.14. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, a tag ezeknek nem felel meg, az
egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
V.15. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan
vagy ismételten sértő magatartása eseten a közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi
szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, az alapszabály a
tisztességes eljárást biztositó szabályokat meghatározta.
A közgyűlés az V.19. pontban foglaltak szerint kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
V.16. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni es indokolással ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való lehetőséget.
V.17. Kizáró határozatot a taggal közölni kell.
V.18. Kizáró határozattal szemben fellebbezésnek lehetősége nincs.
V.19. A kizárásra vonatkozó eljárási szabályok:
Amennyiben a taggal szemben kizárásra okot adó körülmény alapos gyanúja merül fel, a közgyűlés 3 tagbó1 vizsgálóbizottságot állít fel, amely az ügyet megvizsgálja, szükséges adatokat beszerzi, es jelentését a közgyűlés elé terjeszti.
Szükség esetén a tagot meghallgathatja.
Amennyiben kizárásra okot adó körülmény gyanúja megalapozottnak látszik, úgy a közgyűlés a kizárási eljárást megindításáról a tagot értesíti, az addig keletkezett iratokat rendelkezésre bocsátja, es felhívja arra, hogy az abban foglaltakra 15 napon belül írásban nyilatkozzon.

A tag az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe.
Amennyiben tényállás megítéléséhez különös szakértelemre van szükség, úgy a tényállás
megállapításához az egyesület szakértőt vehet igénybe, melynek költségeit viseli.
Amennyiben a tag kizárásáról jogerős határozat született, úgy a szakértéssel kapcsolatos költségeket a tag köteles megfizetni.
Az előkészítés után a tagot a közgyűlésre meg kell idézni, ahol vele a tényállást ismertetni kell. A tag észrevételt tehet, nyilatkozathat, bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
Amennyiben a bizonyítási indítvánnyal a tag indokolatlanul nem késedelmeskedik, úgy kérelmére az ülést el kell napolni (legfeljebb 30 napra), es lehetőséget kell adni arra, hogy a következő ülésre felkészülhessen, védekezését es bizonyítékait előadhassa. A tag kizárásáról a közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű többségével dönt. A kizárt tag a kizárástól számítva legalább 5 évig nem lehet tagja az Egyesületnek. Az 5 év elteltével akkor kérheti a törölt családkonzulens a felvételét az Egyesületbe, ha írásban igazolja, hogy az eltelt 5 évben legalább 100 óra családkonzulensi szupervízióban vett reszt.

VI. Az Egyesület szervezete

VI. I. Az Egyesület Közgyűlése
VI.1.1 Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok ósszessegebó1 áll.
VI.1.2. Az egyesület közgyűlését szükség eseten, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a tagok tíz százaléka, az ok és cél megjelölésével az elnökségnek indítványozza.
VI.1.3. A közgyűlést az Elnökség hívja össze a napirend közlésével, írásban.
VI.1.4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van (50 %+ 1 fő). A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.
VI.1.5. Határozatképtelenség eseten az eredeti időponthoz képest, legalább 3, legfeljebb 15 napot követően összehívott közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekinteteben, a jelenlevők létszámától függetlenül határozatképes, ha erre a tagok figyelmet az eredeti meghívóban felhívták.
VI.1.6. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) az alapszabály, a fegyelmi szabályzat megállapítása es módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása;
c) az Elnökség – titkosan, írásbeli szavazással, – 5 évre történő megválasztása,
visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos,
írásbeli szavazással való betöltése a választási időszak végéig te1jedó időtartamra (a
tisztségviselők visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők megválasztásáról),
d) jelölőbizottság nyílt szavazással történő megválasztása (A jelölőbizottság elnökét es legalább két tagját, az újraválasztást megelőző közgyűlés választja meg. A
jelölőbizottság elnökének es tagjainak a megválasztására az egyesület elnöke tesz
javaslatot. Javaslattételre barmely tag is jogosult. A jelölőbizottság a javaslatát az
Egyesület tagjai véleményének ismereteben teszi meg.),
e) az Egyesület éves költségvetésének a megállapítása és döntés a költségvetési
beszámoló elfogadása tekintetében,
f) az Elnökség éves beszámolójának megtárgyalása, elfogadása,
g) a tagfelvétel, valamint döntés a tag kizárásáról,
h) a tagsági jogviszony felmondása,
i) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
j) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
k) a jelenlegi es korábbi egyesületi tagok es a vezető tisztségviselők elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés;
I) a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulása mértékének és esedékességének, a
kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos
kedvezményeknek a megállapítása,
m) az Egyesület tagjainak közösségi munkára kötelezése,
n) a napirend kiegészítése iránti kérelemről szóló döntés, amennyiben az Elnökség abban nem döntött, vagy azt elutasította, és a kérelmező kérelmet fenntartja (Ptk. 3:75 §),
o) a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály a
közgyűlés hatáskörébe utal.
A közgyűlésnek hatáskör elvonó funkciója is van, amit a közgyűlés határozatképessége esetén bármikor, bármilyen ügycsoportban gyakorolhat.
VI.1.7. Az évi rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző eves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.
VI.1.8. A közgyűlést írásban, meghívó útján kell összehívni. A meghívó tartalmazza
a közgyűlés helyet, idejét és napirendjét.
VI.1.9. A közgyűlést elsődlegesen az egyesület székhelyére lehet összehívni. Amennyiben a nagy létszámú résztvevők ezt indokoljak, úgy más, erre alkalmas helyszínre is összehívható.
Szükség eseten a közgyűlés online is megtartható.
VI.1.10. A napirendet úgy kell feltüntetni, hogy az Egyesületi tag számára nyilvánvaló legyen, hogy az adott napirend kereteben miről kell tárgyalni es dönteni.
VI.1.11. A meghívót úgy kell elküldeni, hogy az legalább 15 nappal a közgyűlés kitűzött időpontja elött a taghoz megérkezzen.
VI.1.12. A meghívót könyvelt postai küldeményként vagy e-mail formájában kell továbbítani.
VI.1.13. A közgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni, amelyből meg kell állapítani a tag nevét, lakhelyét, azonosító adatait, a közgyűlés helyet es idejét, továbbá azt a tényt, ha valaki vagy valami meghatalmazottal képviselteti magát. A meghatalmazást a jelenléti ívhez kell csatolni.

VI.1.14. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest ·a megjelent és szavazásra jogosult tagok szamat.
VI.1.15. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni írásban.
VI.1.16. A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti.
VI.1.17. Az egyesület tagjai közül egy fő jegyzőkönyvvezetőt es két fő jegyzőkönyv­
hitelesítőt kell választani.
VI.1.18. A jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges az adott napirendet, témakört, a hozzászóló nevét, lakcímét, a hozzászólás, vélemény tartalmát. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszamat, a döntésének tartalmát, időpontját es hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatot évenként folyó sorszammal kell ellátni, es meg kell jelölni a határozat dátumát.
VI.1.19. A közgyűlésre új napirendet csak akkor lehet felvenni, ha minden tag jelen van és egyik sem tiltakozik a napirend megállapítása ellen.
VI.1.20. A közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjét és jegyzőkönyv-hitelesítőit nyílt szavazással az ülés kezdetén kell megválasztani, ekkor szükséges megállapítani azt, hogy a közgyűlés szabályszerűen került-e összehívásra, illetőleg határozatképes-e.
VI.1.21. Megismételt közgyűlésre akkor van lehetőség, ha annak tényét a közgyűlési
meghívóban a taggal közlik. Megismételt közgyűlést csak az eredeti időpont kitűzött
közgyűlés napirendjével lehet megtartani, azonban a kitűzött eredeti időpont és a megismételt közgyűlés időpontja között legalább 3 legfeljebb 15 napnak kell eltelnie. A megismételt közgyűlés helye azonos kell legyen az eredeti közgyűlésével. Ez a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelent képviselők számától függetlenül határozatképes lesz, amennyiben a tagok figyelmét a meghívóban erre kifejezetten felhívták.
VI.1.23. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett
szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség aló1 mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
VI.1.24. A határozatokat a közgyűlésen kell kihirdetni.
VI.1.25. A távollévő tagokat az érdemi határozatok kivonatával kell értesíteni e-mail útján.
VI.1.26. A közgyűlés nem nyilvános.
VI. l.27. A napirend kiegészítésére a Ptk.3:73.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tag vagy az egyesület szerve a napirend kiegészítését kérheti, a kiegészítés indokolásával.
VI.1.28. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás eseten a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
VI.1.29. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
VI.1.30. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges, az egyesület céljának módosításához, az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
VI.1.31. A közgyűlésen – a tisztségviselők választásánál – a jelölőbizottság által előterjesztett összesített jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlevő tag is tehet javaslatot.
a) A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a
jelenlévő szavazásra jogosult tagok legalább 50 % + 1 érvényes szavazatának a
támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba foglalt
nyilatkozatban elfogadta,
b) megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a közgyűlés
szavazásra jogosult, jelenlévő tagjai 50 % + 1 fő szavazatát megkapta,
c) amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges
mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a közgyűlésen erre a tisztségre
(tisztségekre) újabb választást kell tartani.

VI.2.A tisztségviselők. Az Elnökség
VI.2.1. Az egyesület tisztségviselői elnökséget alkotnak. Az Elnökség az egyesület
végrehajtó, ügyvezető szerve. Fő feladata az egyesület működésének a biztosítása, annak megszervezése.
Vl.2.2. Az Elnökség 3 (három) tagú, az elnökséget a közgyűlés választja 5 évre titkos
szavazással. Az egyesület első vezető tisztségviselői: Szabó Tibor elnök, dr. Poór Judit és Mógor Krisztina elnökségi tagok.
VI.2.3. Az Elnökség szükség szerint ülésezik. Akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok 2/3-a jelen van. Ha két elnökségi tag van jelen, a határozatot egyhangúlag kell hozni, nyílt szavazás útján.
VI.2.4. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja elött kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Szükség eseten az elnökségi ülés online is megtartható.
VI.2.5. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyet, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
VI.2.6. Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen az éves költségvetési előirányzat
megállapítása, valamint döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy az
alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
VI.2.7. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, ha minden tag van jelen.
VI.2.8. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség aló1 mentesít vagy a jogi
személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
VI.2.9. Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli
VI.2.10. Az Egyesület elnökét a Közgyűlés választja meg. Az elnök, mint az egyesület elnöke az egyesületet önállóan, minden korlátozás nélkül jegyzi akként, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott egyesületi név alá a nevét a hitelesített aláírási nyilatkozat szerint írja le. Egyedi ügyekben vagy ügyek egy csoportjára nézve az elnökségi tagoknak meghatalmazást adhat.
VI.2.11. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az
egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevekénységéről es gazdasági helyzetéről beszámolni.
VI.2.12. Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt evet
meghaladó részben semmis.
VI.2.13. Az Elnökség tagjait az egyesület tagjai közül kell választani.
VI.2.14. Az Elnökség feladatait a Ptk. 3:80.§ határozza meg.
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolok előkészítése és azoknak a közgyűlés elé te1jesztese;
c) az eves költségvetés elkészítése es annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására es befektetésére vonatkozó,
a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala es végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
t) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen es válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
I) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
111) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
VI.2.15. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések
megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A Ptk. 3:81.§ (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az
összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az
egyesület megszüntetéséről dönteni.
VI.2.16. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevekénysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellatja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevekénységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevekénységtől.
VI.2.17. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének esetei:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevekénysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképesége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
VI.2.18. A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevekénysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem
vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem
alkalmazható. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kart szándékosan okozta.
VI.2.19. Etikai Bizottság
Az Egyesület háromfős állandó bizottsága. Tagjait a Közgyűlés titkos szavazással választja meg öt évre. Tevekénységének alapja az Egyesület Etikai Kódexe. Elnökét tagjai közül maga választja meg, ügyrendjéről maga dönt. Munkájáról évente írásban beszámol a Közgyűlésnek, ami a beszámolót megvitatja és szavaz róla.
VI.2.20. Munkacsoportok
Az Egyesület ideiglenes szerveit, a munkacsoportokat az Elnökség vagy a tagok javaslatára, a Közgyűlés határozata alapján kell felállítani, meghatározott időre es feladatkörrel. A bizottságok a Közgyűlésnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A munkacsoport vezetőjét a Közgyűlés választja meg. A munkacsoport ügyrendjéről maga dönt. Tevekénységéről évente és a megszűnésekor írásban számol be, erről a Közgyűlés szavaz. A munkacsoportba bármelyik Egyesületi tag önként csatlakozhat, ha annak munkájában aktívan részt akar és tud venni.

VII. Az Egyesület gazdálkodása

VII 1. Az Egyesület a tagdíjakból, a természetes és jogi személyek felajánlásaiból,
önkormányzati támogatásból, rendezvények bevételeiből, pályázatokból befolyó
összegekből gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodásához felajánlható bármilyen anyagi es nem anyagi juttatás, vagyoni es nem vagyoni érték.
VII.2. Az Egyesületi tagdíj az Egyesület megalakulásakor megállapításra került. A tagdíj mértéke 12.000,-Ft/év, melyet minden év január 15. napjáig kötelesek a tagok
készpénzben vagy átutalással teljesíteni az egyesület pénztárába vagy bankszámlájára. Az újonnan belépő tagok kötelesek belepésüket követő 3 napon belül tagdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tenni és a tagdíjat az Egyesület pénztárába vagy bankszámlájára befizetni vagy átutalni.
VII.3. A gazdálkodás eredményessége érdekében az Egyesület korlátozott mértékben
vállalkozási, illetve gazdasági tevekénységet is folytathat. Az erről való döntés az Elnökség feladata.
VII.4. Az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok az Egyesület tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.
VII.5. Az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni az Egyesület elnöke jogosult
rendelkezni, önállóan.
VII.6. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
VII.7. Az Egyesület nem alapitóható gazdasági tevekénység céljára.

VIII. Az Egyesület megszűnése

IX. l. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre es a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
IX.2. Az egyesület közgyűlése 2/3-os többséggel kimondhatja az egyesület megszűnését.
IX.3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
IX.4. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és
csak Egyesületekre válhat szét.
IX.5. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület
jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása
lehetetlenné vált, es új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre, egyebekben a 2013. évi V.tv es a
2011. évi CLXXV.tv. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

ZÁRADÉK:

A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az Egyesület a 2024. április 06. napján megtartott közgyűlése fogadta el.
Budapest, 2024. április 06.

Szabó Tibor
Egyesület elnöke

A civil szervezetek bírósági nyilvantartásáró1 és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának.
Budapest, 2024. április 06. napján

Dr. Könczöl Lászlóné
ügyvéd